Fenyő Miklós ► Várni Rád egy éjen át
►
Ne kérdezd, miért szorítja
a torkom a fájdalom.
Egy elhagyott stégen ülve
a lábam lógatom.
Várni rád, rád
oly nehéz egy éjen át,
Várni rád,
alakod karcsú, mint a nád!
A telefonfülkeajtót nyitva otthagyom,
zördülve zárul egy ablak a másik oldalon,
S várok rád, rád,
nem kell más oltalom,
Várok rád,
szomjam csak véled olthatom.
A taxik elsuhannak a párás műúton.
a szájam keserű, s vizes az ing a hátamon.
Ballonom mázsás súllyal lóg a vállamon.
lehet, hogy ezt a napot a sírig átkozom!
Nem tudom, nem tudom,
mégis újra vállalom,
Várok rád
egy átkozott hajnalon!
Nem tudom, nem tudom,
mégis újra vállalom!
(Mégis újra vállalom!)
Cipőmmel rúgom a ritmust
egy korhadt csónakon,
Suhancok gúnyos füttyét
egy dallal elnyomom:
Várni rád, rád (Várni rád)
oly nehéz egy éjen át
Várni rád, (Várni rád)
szívem a kétség járja át.
Várni rád (Várni rád)
oly nehéz egy éjen át,
Várni rád, (Várni rád)
Átkozott, ki sírni lát!
várni rád (Várni rád)
Oly nehéz egy éjen át…
