Dzsalál Talabáni, mielőtt egy arab ország első nem arab elnökévé választották volna, a kurdok szabadságharcát mások szerint felkelését vezette.
Talabáni Irak kurdok által lakott részén született, az iráni határ közelében, 1933-ban. A szunnita vallású, de kurd nemzetiségű politikus lett Irak első, szabadon választott elnöke a 2003-as koalíciós invázió és Szaddam Husszein uralmának megdöntése után
Hivatalos életrajza szerint Talabani 14 évesen csatlakozott a Kurd Demokrata Párthoz. Később, 1975-ben saját pártot alapított, a Kurd Hazafias Uniót. A kurdok egyik vezetőjeként részt vett az iraki hatalom elleni fegyveres ellenállás megszervezésében.
A kurdok Irán támogatott, Husszein-rezsim elleni harcát szörnyű megtorlás követte.
Az iraki hadsereg a nyolcvanas évek végén hatalmas pusztítást végzett Észak-Irakban, a kurdok által lakott területeken: a híradások városok lerombolásáról, tömeges deportálásokról és vegyi fegyverek használatáról szóltak.
Talabani külföldre menekült, az első Öböl-háború is Irakon kívül találta. A második háború előtt az Egyesült Államok segítségével összefogott az időközben szétszakadt két nagy kurd párt, Talabani és a kurdok pedig az USA fontos szövetségeseivé váltak Szaddám Husszein megbuktatásában.
Talabani az iraki Kormányzótanács tagja lett. A Tanács kidolgozta az az iszlám hagyományok és a nyugati intézményrendszer között óvatosan egyensúlyozó új iraki alkotmányt, amely szerint Kurdisztán autonóm régió és az államvallás az iszlám.
A 2005-ös választásokon a második legtöbb szavazatot a kurd pártok kapták, Talabani az ország államfője lett. 2010-ben újraválasztották.
2007-es, Egyesült Királyságban tett látogatása során az iraki elnök hősnek nevezte Tony Blair akkori brit miniszterelnököt, amiért a szigetország segített véget vetni Szaddam Husszein uralmànak.
„Biztos vagyok abban, hogy az utókor pozitívan ítéli majd meg Irak felszabadítását. Ez egy fontos esemény volt, nem csak Irak, hanem az egész Közel-Kelet és Európa számára is” – nyilatkozta akkor az iraki elnök.
Bár Irak Szaddám Husszein után is megosztott maradt vallásilag és etnikailag, Kurdisztán pedig nem vált függetlenné, az egykori gerilla és veterán politikus Talabani fontos szerepet játszott az ország átalakulásában. 2012-ben agyvérzést kapott, ami után sokáig lábadozott.
83 évesen érte a halál.