Akcióba lendült a nyugati diplomácia a Mianmarból elűzött muzulmán kisebbség tarthatatlan helyzetének megoldására.
Augusztus vége óta több mint 400 ezer rohingja menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután egy fegyveres csoportjuk rajtaütését azóta is tartó, kíméletlen katonai megtorlás követte.
Az ENSZ közgyűlésén résztvevő brit külügyminiszter külön értekezletre hívta az érintett államok diplomáciai vezetőit. Boris Johnson szerint barbárság, amit a rohingjákkal tesznek, ehhez kétség sem fér, és a mianmari államfőnek, Aung Szan Szú Csínek tennie kell valamit, érvényesítenie kell az akaratát a hadsereg vezérkara ellenében.
Mianmar élén immár második éve a Nobel-békedíjas, korábban ellenzéki politikus áll, de a hadsereg hagyományos uralmát eddig nem sikerült megtörnie. Aung Szan Szú Csí várhatóan beszédet mond kedden – ettől sokat remél a nemzetközi közösség.
A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság elnöke, David Miliband az Euronewsnak arról beszélt, hogy nem szabad a mianmari államfő személyéhez kötni ezt a problémát. Most, hogy az ENSZ közgyűlése zajlik New Yorkban, nagyon erős üzenetet kell küldeniük Mianmarba arról, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, a segélyezés lehetőségének biztosítása mindennél előbbre való. El kell érni Mianmarban, hogy ezek a jogok ott is érvényesüljenek, és a politikai érdekharc ne járhasson az alapvető emberi jogok eltiprásával.
A rohingják alig több mint egymilliós közössége mindig is jogfosztottan élt Mianmarban, de most bizonyíthatóan népirtás folyik – állítják nemzetközi jogvédő szervezetek és az ENSZ is.
