Halmokban áll virág a szentpétervári metró bejáratánál, sorra érkeznek az emlékezők a helyszínre.
A keddi robbantás áldozatainak emlékére a közintézményeken félárbócra eresztették a zászlókat.
Sokan próbálják azóta is felidézni, mi is történt pontosan a merénylet idején.
Az egyik túlélő azt mondta: leült a metrókocsiban egy szabad ülésre, két barátja pedig mellette állt.
– Aztán egyszercsak egy villanás volt az alagútban. Valami rám esett, amennyire fel tudtam fogni, azt hiszem, egy lámpa volt, ami még mindig világított. Aztán mondtam a barátaimnak, hogy feküdjenek le a földre, és takarják el a fejüket – mondta Eldar Bagirov. Hozzátette, hogy rettenetesen ijesztő volt az egész, és a legborzasztóbb az a gondolat volt, hogy talán egy második detonáció következhet. Aztán az emberek pánikba estek.
Nem csak a túlélők és a hozzátartozók, de a helyiek is nehezen dolgozzák fel a történteket. Egy orosz nő azt mondta: egyszerűen nem érti, hogy tehet valaki ilyet.
– Nem kérdés, hogy ez kegyetlenség. Meg kell bűntetni őket. Bűntesse meg őket a sors – mondta sírva.
Az oroszországi templomokban tartott gyászmiséken is az áldozatokra emlékeztek.
