Donald Trump elfogadja az amerikai hírszerzés következtetését, miszerint Oroszország állt a kibertámadások mögött, amik befolyásolták az amerikai elnökválasztást. Az elnöki hivatal vezetőjének vasárnapi bejelentése módosítja tehát Trump korábbi álláspontját, ami elvetette az orosz beavatkozás lehetőségét. Trumpra saját párttársai felől is nyomás nehezedik, hogy ne hagyja válasz nélkül a Kreml felé a történteket.
– Emlékezzünk, hogy amikor erről kérdezték, talán szilveszter este, azt mondta, hogy törődjünk a saját életünk folytatásával. Az a válaszom, hogy a mi életünk arra épül, hogy szabad emberek vagyunk, akik maguk döntenek a szavazóhelyiségekben. Ezért nem mehetünk el amellett, ha külföldről befolyásolták a választások demokratikus folyamatát – mondta Lindsey Graham, Dél-Karolina szenátora.
A jelentés közlésének időzítése miatt bírálat érte a leköszönő Obama elnököt, aki azt mondta, hogy alábecsülte a hackelés hatását a demokráciára.
– Csak részben azért rendeltem a jelentést, hogy kiderüljön, mi történt az elmúlt néhány hónapban, sokkal inkább fontosnak tartottam, hogy váljon egyértelművé, mit csinál időnként Putyin Európában. Kezdetben az Oroszországot környező államokban, ahol sok orosz nyelvű lakos él, de egyre nagyobb mértékben a nyugati demokráciákban – mondta Barack Obama, az Egyesült Államok leköszönő elnöke.
Obama aggodalmait Európában is osztják Putyin bírálói.
Magyarországon a paksi atomerőmű bővítésének és az orosz hitel felvételének ellenzői állítják: hosszú távon került Moszkva függésébe Budapest. A kedvezőtlen anyagi konstrukció miatt az új blokkok áramtermelése piaci alapon nem lesz nyereséges, a hitel törlesztése pedig túlságosan nagy teher a jövőben. A bírálók szerint Putyin Magyarországon keresztül igyekszik kaput találni az EU-ba, és több publikáció említi a példát, hogy amikor Brüsszel gazdasági szankciókat szabott ki Moszkvára a Krím elcsatolása miatt, Magyarország orosz félnek adott megrendelést a budapesti 3-as metró szerelvényeinek felújítására.
