Az európai mozi krémje ezúttal Wroclaw-ban randevúzott. Az Európai Filmdíjakat osztó, sorrendben 29. mustrának ezúttal Lengyelország negyedik legnagyobb városa, idén egyébként Európa egyik kulturális fővárosa adott otthont.
A férfi, akinek neve James Bond, a világ filmgyártásának Európában teljesített szerepvállalásáért vehetett át elismerést. Ki másról lenne szó, ha nem Pierce Brosnanről, aki több mint 60 filmben és televíziós produkcióban játszott, ám akinek neve azért mindenkinek a “007-es ügynökével” fonódik össze. Az ír származású színész-producer el volt ragadtatva a díjtól.
– Az, hogy színészi és produceri munkám elismeréseként kezemben tarthatom ezt a díjat, soha nem jöhetett volna jobbkor pályám során, ezt elhihetik! – mondta Brosnan
– Bár csupán négy Bond-moziban formálta meg a 007-est, nincs még tele a hócipője azzal, hogy mindenki az ügynökkel azonosítja? – kérdezte az Euronews tudósítója.
– Nem, nem szeretnék megszabadulni a címkétől! (nevet) Nagyon jó, hogy benne lehettem, egy csodálatos karaktert formálhattam meg, amely ötven éve kiállja az idő próbáját, és nincsenek sokan, akik eljátszhatták, és nekem ez nagy dicsőség, ebben a névsorban szerepelni.
Az életműdíjat a francia forgatókönyvíró és színész Jean-Claude Carrière kapta, aki a legnagyobb rendezőikonokkal dolgozott karrierje során. Olyan nevekkel, mint Jacques Tati, Luis Buñuel, Louis Malle, Miloš Forman, Jean-Luc Godard, Volker Schlöndorff és Andrzej Wajda.
– Ez a fiatal hölgy, ez a kis szobor most nagyon boldoggá tesz engem, és arra a nagyjából hatvan évre emlékeztet, amit a filmes szakmában töltöttem. Ettől most nagyon jól érzem magam. De hogy meddig tart ez, azt nem lehet tudni… – mondta Carrière.
A német-osztrák tragikomédia, a Toni Erdmann a legjobb európai filmnek, színésznek, színésznőnek, rendezőnek, és forgatókönyvnek járó díjakat vihette haza.
– Én abban látom a film sikerét, hogy az emberek nevetni szeretnek a moziban, és ez a film ilyen, ez megnevettet, még ha a dráma és vígjáték különleges mixtúrája is – mondta a rendező, Maren Ade.
– A zsűri a filmet is díjazta, még ez is összejött – viccelődött az Euronews tudósítója a férfi főszereplővel, Peter Simonischekkel.
– Igen, hihetetlen, gondolta volna?? – vette a lapot a színész.
– Végül is, egyáltalán nem játszik rosszul ebben a filmben, nem?
– Valóban nem, én is így gondolom, és egy néhány embert még sikerült meggyőznöm, a rendezőn, Maren Ade-n kívül is… Komolyra fordítva a szót, Sandra Hüllerrel csodálatos volt dogozni, tulajdonképpen nem volt más dolgom, csak figyelni őt.
– Nagyon sokat próbáltunk, nagyon sokat tudtunk meg ennek az apának és a lányának a kapcsolatáról, újból és újból eljátszottuk a jeleneteket, és figyeltük, mi az ami megy, és mi az ami nem, kicsit olyan volt mintha színházban próbáltunk volna – Sandra Hüller.
– Itt a legjobb európai vígjátéknak járó díj a kezünkben, nekünk, akik Svédországból jöttünk, azért ez nem mondható mindennaposnak. Ingmar Bergman má
