Egy űrügynökség vezetőjeként döntéseket kell hozni Mars- és Hold-missziókról, új űrrakéták építéséről és akár üstökösön landolásról is. Szintén dönteni kell a finanszírozásról és a stratégiáról. Nehéz döntésekről van szó. Ez a dolga a Global Conversation mai vendégének, Jan Wörnernek, az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatójának.
Az Európai Űrhajós Központban vagyunk Kölnben, Németországban. Itt készülnek az űrhajósok, mielőtt útnak indulnak az űrbe. De mi a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)? Nagy kérdés ez most.
– Számunkra ez nagyon világos. Az űrállomás 2024-ig üzemel, vagy tovább is. Az összes többi partner az állomáson – az amerikaiak, az oroszok, a japánok és a kanadaiak- már döntöttek erről, most az európaiakon a sor, hogy megerősítsék a használatát 2024-ig. Remélem, hogy a 22 európai tagállam minisztereinek találkozóján meg fogjuk ezt erősíteni.
– Mi történik majd 2024 után?
– Senki nem tudja, az amerikaiaknak vannak elképzeléseik arról, hogy inkább kereskedelmi állomásként használjuk.
– Mint egy űrhotelt?
– Például, de nem csak úgy, hanem közösségi használatra is, magánvállalkozások segítségével. A mikrogravitáció nagyon fontos a kutatáshoz, főként az űrhajósok számára, akik egészségi dolgokat vizsgálnak, például a csontritkulást.
– Például egy gyógyszercég kísérletezne az űrben, vagy egy autógyártó küldene valamit az űrbe?”
– Miért ne? Nyitottak vagyunk erre. Könnyebben elérhetővé kell tennünk a nemzetközi űrállomást, mert általában ez hosszú ideig tart.
– Mi a következő lépés az ISS után? Képzeljük el, hogy az ISS másként működik majd, mi lesz akkor? Amikor ön hivatalba lépett, sokat beszélt a Holdra szállásról, a NASA sokat beszél a Mars-utazásról. Ön szerint mi a következő lépés?
– Igen, az amerikaiak Mars-utazásról beszélnek, ez szép elgondolás. Nem azt mondják, hogy holnap megyünk a Marsra. Azt mondják, hogy utazás a Marsra, amely más kifejezés.
– Van egy árnyalatnyi különbség.
– A Mars-utazásig több lépés vezet el, az egyik a Hold. Tehát nem ellentmondás az, ha azzal érvelek, hogy van valami a Hold felszínén, az amerikaiak pedig azt javasolják, hogy menjünk a Marsra. Csak az én célom időben közelebbi.
– Beszéljünk az egyik legnagyszerűbb dologról, amely idén az űrben történt. Az ExoMars erre az egyik példa, a Rosetta a másik. A Rosetta véget ért. Milyen érzés volt ez önnek, izgalmas pillanat volt, érzelmes.
– Természetesen. Csodálatos misszió volt 10 éven át, egy nagyon kemény környezetben, megállás nélkül, új üzemanyag nélkül. Elérni az üstököst tíz év után nagy teljesítmény volt, a Philae leszállása pedig hihetetlen. Inspiráló, motiváló volt.
– Vannak terveik a folytatásra? Olyan volt ez, mint egy hollywoodi kasszasiker. Lesz Rosetta 2? Van valami, ami követi?
– Természetesen tervezünk valamit. Ott van például az AIM misszió (Asteroid Impact Mission), amelyet a minisztereinknek javasolunk. Egy aszteroida kis holdjára akarunk repülni, hogy megvizsgáljuk, és hogy eltérítsük keringé
