Richard, a bécsi plakátragasztó nehéz hetek előtt áll. Ausztriában az év eleje óta egy zűrzavaros és sok vitát kiváltó elnökválasztási kampány zajlik. A versenyből kiestek a koalícióban kormányzó mainstream pártok képviselői, sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok jelöltje nem jutott el a finisbe. A Zöld Párt és a szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ jelöltjei között dönthettek a választók. Hajszállal ugyan, de a zöldpárti jelölt nyert, viszont technikai okokból a választási eredményt megsemmisítette a bíróság, a szavazást decemberben megismétlik. Az osztrák társadalom rendkívül megosztott, és a szavazók körülbelül fele a szélsőjobb jelöltet támogatja.
Első találkozónkat a történelmi vidámparkba, a Práterbe szerveztük. Werner Otti a népszerű sörsátoros nótákat előadó Otti zenekar énekese, de már két évtizede az FPÖ kampányrendezvényeinek házi muzsikusa is. Ő írta a Szabadságpárt himnuszát, amelyben büszkén vallja, hogy “nem szégyelli szeretni Ausztriát”.
– A menekültügy fontos oka a sikerünknek. Mert ha például az én anyámra gondolok, ő tizenöt gyereket nevelt fel – mondja Otti. – Most a négyszázötven eurós nyugdíjminimumot kapja. Miközben jönnek a migránsok, akik soha egy vasat sem fizettek be a társadalombiztosítási kasszába. Nem a menedékkérők ellen beszélek, nem azt mondom, hogy nincs szükségük védelemre, hiszen menekülniük kellett, az életük veszélyben forog, kötelességünk segíteni. De a létminimum alatt élő osztrákok nem értik, miért kapnak nagyvonalú szociális támogatást. Soha nem szembesültünk ilyen problémával, mindig úgy éreztük, hogy egy védett szigeten élünk, de hirtelen minden megváltozott.
Félelem a lecsúszástól
Tavaly nyáron nagyjából tízezer menekült haladt át Ausztrián, ami politikai földinduláshoz vezetett. Ma már az FPÖ migránsellenes retorikáját részben a mainstream pártok is átvették.
A Der Standard, a legnagyobb osztrák napilap főszerkesztőjét kérdeztük arról, kik az FPÖ szavazói, és miért olyan erős most a párt.
– Érdekes jelenség, hogy az FPÖ-t főleg fiatal férfiak támogatják – magyarázta Alexandra Föderl-Schmid. – Idősebbek is, nekik a fő motivációjuk a félelem, elsősorban az anyagi lecsúszástól. Ez a félelem jellemzően az alacsonyan képzett emberekre jellemző, akik tartanak a változástól, a globalizációtól, a menekültektől, a bevándorlóktól, vagy attól, hogy romlanak az esélyeik a munkaerőpiacon.
A huszonkét éves Gudrun és a tizennyolc éves Marlene, az FPÖ ifjúsági szervezetének két tagja. Mindketten lelkes aktivisták, akik az utcáról utcára folyó kampányban játszanak fontos szerepet – például az Európai Unió hátrányairól próbálják meggyőzni az embereket. Az ismereteik a témában elég szegényesek – sőt, ahogy látni fogjuk, némiképp a pártvezetők megnyilatkozásainak is ellentmondanak.
– Én az Európai Uniót diktatorikusnak látom. Az EU mondja meg a tagállamoknak, mit kellene tenniük, és ezeken a parancsokon nem lehet módosítani. Szerintem ez így nincs rendben – mondta el az euronews riporte
