Tizenévesek dobáltak meg egy házat Angliában. Az amatőr videó a délkeleti partvidéken, Kentben készült. A ház tulajdonosa lengyel kisvállalkozó, 2005-ben érkezett az Egyesült Királyságba.
Mint mondja, már nem először vették célba. Az utóbbi évtizedben tízszeresére nőtt a lengyelek elleni támadások száma Nagy-Britanniában.
– Egyre rosszabb a helyzet. Az év elején az üzleztemben támadtak meg, csak azért mert lengyel vagyok. Utánam kiabálnak az utcán, hogy “rohadt lengyel”. Néhány vevő, miután megtudja, hogy Lengyelországból jöttem, megkérdezi, mikor megyek haza.
Tommy Tomescu román fogorvos 2010 óta dolgozik Londonban. Szerinte a mostani politikai klíma kedvez a rémhírterjesztőknek, akik azt állítják, hogy a kelet-európaiak elveszik a munkát a britek elől, vagy potyáznak a bőkezű brit szociális rendszerben. Tomescu idén létrehozta a Románok és Bolgárok Diszkriminációja Elleni Szövetséget.
– Az utóbbi egy évben megduplázódott a faji jellegű támadások száma a kelet-európaiak ellen. Néhány térségben a négyszeresére nőtt, ennek a politika az oka, illetve az, amit a média közvetít, hiszen a románok vagy bolgárok száma nem nőtt a duplájára. Akkor miért nő a rasszista támadások száma?
A választ részben az adhatja meg, hogy meredeken növekedett Angliában a bevándorlók száma azóta, hogy a kelet-európaiak csatlakoztak az EU-hoz. Csak Lengyelországból több mint félmillióan jöttek dolgozni Nagy-Britanniába.
Southamptonban járunk, a város 200 000 lakójának egytizede lengyel. Sokan úgy vélik, hogy az uniós bevándorlók felélénkítették, átalakították Southamptont, új üzletekkel, cégekkel és munkahelyekkel. Mások viszont azt mondják, hogy megterhelik az egészségügyi és lakásszolgáltatásokat.
Tomasz Dyl 13 évesen érkezett Southamptonba a szüleivel és nővérével, 10 évvel ezelőtt. Ma saját marketingcége van, az év fiatal vállkozójának választották Southamptonban. Heti rádióműsort vezet lengyelül. Tomasz szerint nem igaz az, hogy a kelet-európaiak élősködnek a brit szociális rendszeren.
– Ha megnézzük a statisztikákat, a kelet-európaiak többet fizettek a kormánynak, mint amennyit kaptak tőle. A nem uniós országokból érkező bevándorlók azok, akik nagyobb hasznot húznak ebből. Sok cégnek a kelet-európaiak a megmentői, mivel ők végzik el a munkát. Ha megnézzük a szállodákat, az éttermeket, a takarító cégeket vagy bármi mást, a legtöbbjüknél dolgoznak kelet-európaiak.
Hozzájárulásuk ellenére az uniós migráció egyre jobban aggasztja a britek többségét. Míg egyesek látják az előnyeit, mások aggódnak amiatt, hogy felborul a brit jóléti rendszer.
Valami nem jó, de főként az az érzés, hogy a bevándorlást nem lehet többé ellenőrizni. Ezt az üzenetet közvetítette több brit bulvárlap az utóbbi két évben. Azt sugallták, a kilépés az Európai Unióból az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák, hogy a román, bolgár és más uniós bevándorlók kihasználják a túlterhelt brit szociális rendszert.
Ez az üzenet zene a brit Függetlenség Párt (UKIP) politikusainak. A UKIP ma a harmadik legnagyobb párt Nagy-Britanniában. Egyetlen témával kampányoltak: azzal, hogy ki kell lépni az EU-ból az ellenőrzés visszaszerzésért.
A UKIP egyik legsimertebb arca Mark Reckless, a párt második képviselője a brit parlamentben. Miután kilépett a Konzervatív Pártból, a UKIP szineiben újraválasztották.
Recklesst azonban bírálták amiatt a kijelentése miatt, hogy a bevándorlóknak távozniuk kell, ha a britek a kilépés mellett döntenének az EU-tagságról beígért népszavazáson. Reckless szerint szavait kiemelték a szövegkörnyezetéből.
– Sokan közülük hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, nem szeretnék kirekeszteni egyetlen nemzetiséget sem. Úgy vélem, ez számok kérdése. A legutóbbi választások előtt konzervatívok azt ígérték, hogy az évi több százezresről több tízezresre csökkentik a bevándorlók számát. Most azt látjuk, hogy ez visszament arra a szintre, ahol a Munkáspárt idején volt. Igazságosak akarunk lenni, és a nemzetközösségi örökségnek megfelelően kezelni az embereket: az EU-n kívülieket ugyanúgy, mint az EU-ból érkezőket.
Reckless díszvendég volt a Bruges Group konferenciáján. Ez a csoport át akarja alakítani az EU-t, tagjai kételkednek abban, hogy David Cameron újra tudja tárgyalni tagságuk feltételeit Brüsszellel.
Mark Pritchard konzervatív képviselő védelmébe veszi Cameront. Azt azonban elismeri, hogy ha nem kötnek kompromisszumot az EU-val, akkor a népszavazás egyszer és mindenkorra dönt majd Nagy-Britannia és Brüsszel kapcsolatáról.
– Az uniós migráció gazdasági és társadalmi előnyökkel jár Nagy-Britanniának, de az emberek többsége nagy nyomást érzékel a közszolgáltatásokon, a lakás, az iskolai- illetve kórházi ellátásban. Azt mondják, ami elég, az elég. Újra kell értelmeznünk, át kell gondolnunk kapcsolatainkat Európával. Ha Brüsszel visszautasítja a kormányfőt, akkor a britek valószínűleg arra szavaznak majd 2017 decemberében, hogy elhagyják az uniót.
Nem kétséges, hogy nagy a nyomás David Cameronon. Egy friss közvélemény-kuta
