Tizennégy évesen hívta föl magára a világ figyelmét. A román tornászlány 1976-ban az olimpiák történetében először 10 pontot kapott tökéletes gyakorlatára. Nadia Comaneci ma is sportlegenda.
Nadia Comaneci Romaniában született 1961-ben
1976-ban azzal lett világhírű, hogy 10 pontos tornagyakorlatot mutatott be, először az olimpiák történetében
Összesen 7 tökéletes, 10 pontos gyakorlata volt, 3 aranyérmet nyert, egy ezüstöt és egy bronzot a montreáli olimpián 1976-ban
Az 1980-as moszkvai olimpián 2 arany- és 2 ezüstérmet szerzett
1984-ben vonult vissza a versenyzéstől
1989-ben az Egyesült Államokba emigrált, és új életet kezdett
Később azzal került reflektorfénybe, hogy élete kockáztatásával megszökött Romániából a brutális Ceausescu-rezsim elől.
- Sikerei csúcsán 1976-ban volt, de hírneve nem kopott meg. Mit gondol, miért olyan érdekes személyiség?
- Nem vagyok biztos benne. Azt hiszem azért, mert nem tűntem el. 1976-ban és 1980-ban versenyeztem az olimpián, aztán néhány évig tornabemutatókon vettem részt. Később visszavonultam a versenyzéstől és a show-któl is, de továbbra is része vagyok a torna világának.
- Mi alakította inkább az ön életét, a torna vagy az a történelmi korszak, amelyben élt, a kommunista rendszer, majd annak összeomlása? Melyiknek volt nagyobb hatása önre?
- Azt hiszem, mind a kettő együtt. Természetesen az olimpiával kezdődött. Az emberek nem tudták, ki az a Nadia, és azt sem, hogy Románia hol van a térképen. Hirtelen nagy érdeklődés lett irántam, csak 14 és fél éves voltam, és az emberek többet akartak tudni rólam, azt, hogy miért vagyok annyira jó? Aztán 1989-ben jött a forradalom, néhány héttel a forradalom kitörése előtt hagytam el az országot, nem tudtam, hogy ez fog történni.
- Most emlékezünk a 25 évvel ezelőtti forradalmakra. Van valami kötődése ehhez?
- Ez a történelem része. Nem gondolok rá nap mint nap, sok év eltelt azóta. Nem tűnik olyan soknak, mert évente hatszor járok Romániába, sok ottani projektben részt veszek.
- Inkább románnak vagy amerikainak érzi magát?
- Román vagyok, az Egyesült Államok befogadott.
- Megkértük nézőinket, hogy küldjenek kérdéseket. Természetesen sokan elragadtatva szóltak a karrierjéről. Dinara Urazova kérdezi: Nem gondolja, hogy a Nyugat és a keleti blokk közti hidegháború is szerepet játszott a sikerében? Érezte ezt a feszültséget?
- Amikor versenyeztem, nem éreztem semmilyen feszültséget, mert még gyerek voltam. Az egyetlen, amire gondoltam, az volt, hogy remélem, jó gyakorlatot csinálok. Tudtam, hogy sokat készültem erre. Nem hiszem, hogy mást érez az ember, amikor még gyerek. Talán később, amikor felnőtt fejjel visszagondolok, akkor mást látok, de akkoriban csak a kihívásokkal foglalkoztam.
- Ez érdekes, mert egykori edzőjét, Károlyi Bélát és feleségét, Mártát bírálták akkoriban amiatt, hogy túlságosan kemény edzéseket tartottak. Így érezte?
- Nem, nem éreztem ezt. Sokkal többet megtettem magamtól annál, amit kértek. Amikor Béla azt mondta, hogy öt gyakorlatot csinálunk gerendán, akkor én hetet csináltam. Tehát többet bírtam, mint amennyit kért. Nem bánom, ha keményen kell dolgozni, nem panaszkodom emiatt. Azt hiszem, az embernek keményen kell dolgoznia, ha magas szintre akar eljutni. Én nem a könnyebbik végén fogom meg a dolgokat, és büszke vagyok erre.
- Nagyon híres lett Romániában és világszerte is. Érezte ennek súlyát?
- Nem, egyáltalán nem, mivel Románia zárt ország volt. Ha az emberek érdeklődtek irántam, nem volt könnyű eljönniük Romániába, hogy megnézzenek. A versenyek után két napig ünnepeltem, és utána mentem vissza a tornaterembe. Nem volt tudomásom arról, mi történik odakint.
- Tehát nem tudott arról, milyen nagy hatást gyakorolt világszerte 1976-ban?
- Nem igazán. Akkor nem, csak később jöttem rá.
- Sajnálta, hogy nem tudta, vagy ez segített önnek?
- Nem, nem bánok semmit.
- Hét tízpontos gyakorlatot is bemutatott. Jól ismerjük a történetet, csaknem mítikus ahogyan a 10-es megjelenik a táblán. Mit gondolt, amikor ezt látta?
- Nem szoktam az eredményjelzőre nézni, mert érzem, hogyan csináltam meg a gyakorlatot. Azt gondoltam, hogy elég jól elvégeztem a gyakorlatot. Volt benne egy kis extra “Nadia-dolog”, mert mindent egy kicsit nagyobb mozdulatokkal csináltam, jóllehet a gyakorlat ugyanaz volt, mint a többieké. Úgy emlékszem, egy versenyző előttem 9,95-öt kapott, és mivel az enyém egy kicsivel még jobb volt, nem volt más választás, mint tízest adni.
- Térjünk vissza nézőink kérdéseihez! Gervé Bosuku azt írta: tudja, hogy keményen dolgozott a tökéletesség eléréésért, ezért azt szeretné tudni, hogy mi a titka a motivációjának?
- Azt hiszem, mindig is volt motivációm. Mielőtt tornázni kezdtem, öt és fél éves koromban az óvodában tricikliversenyt rendeztek. Meg akartam nyerni, és meg is nyertem. Megvan bennem az elszántság, a kemény munka, a sok óra az edzőteremben vezet sikerhez. A sport bámulatos, mindenfajta sport csodálatos a gyerekeknek.
- Miért?
- Mert rendszert ad az életüknek,
