“A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték: a feladat az, hogy megváltoztassuk.”
Bár a berlini fal leomlásával a szocializmus immár negyedszázada véget ért a német fővárosban, még mindig ez a Karl Marx-idézet fogadja a Humboldt egyetem látogatóit.
Marxizmus-leninizmust természetesen már sehol sem oktatnak Berlinben, de az iskola egykori diákjának emlékét az idézet mellett szobor is őrzi.
És nemcsak az egyetem falain belül él tovább Marx. Jóllehet nem sokat élt Berlinben, az egyik legjelentősebb sugárút is az ő nevét viseli.
Itt rendezték egykor a keletnémet katonai parádékat. A berlini fal felépítéséig, 1961-ig Sztálin sugárútnak hívták.
De vajon mi jut eszükbe Marxról az egykori Kelet-Berlin lakóinak?
– NDK-s voltam, itt mindenki ismerte őt – mondta egy férfi.
– Már Ázsiában is megbukott a szocializmus, ott sem hisznek ebben – vélte egy másik járókelő.
Egy nő pedig arról beszélt, hogy szerinte a Marx Tőkéjében leírtak ma is igazak. “Amikor azt írta, hogy ezer százalékos haszon fölött sem állnak le az emberek, és nem számít nekik semmi, akkor a mai bankok jutnak eszembe” – nyilatkozta.
Marx nevét nemcsak az egykori NDK-főváros területén, de az NSZK-hoz tartozott Nyugat-Berlinben is viseli utca. Még régebben is, mint keleten. Még 1947-ben, a főváros kettéosztása előtt nevezték el Marxról.
A nyugat-berliniek is tudják, hogy ki volt ő.
– Antikapitalista, hosszúhajú, munkásharcok – foglalta össze röviden és látványosan egy fiatalember.
– Természetesen semmit sem olvastam tőle. Keleten külön tantárgyként oktatták az elveit, szóval, nem lehetett könnyű – mondta egy idősebb férfi.
A szocializmus bukásának ünneplése Berlinben simén összefér a főideológusok emlékeivel, alig jut eszébe valakinek eltüntetni a Marx- vagy az Engels-szobrokat az utcákról.
A fal 25 évvel ezelőtti leomlásával a világot elvileg Marx elvei alapján megváltoztató állam is eltűnt. De Berlin mai polgárai közül sokan érzik úgy, hogy a világnak újabb változásra lehet szüksége.
