A Turner Prize-ra jelölt Ciara Phillips műveiből is széles válogatást láthatunk a londoni Tate Britain kiállításán.
A kanadai születésű művész szívesen készít szitanyomatokat. Az eredetileg nyomdai eljárás egyre kedveltebb grafikusművészek körében. Eredetileg plakátok és dekorációk sokszorosítására használták, de egyetlen lapot készítve a művész szignójával egyedi alkotás is létrehozható.
A Turner Prize az egyik legrangosabb kortárs képzőművészeti elismerés napjainkban. Idén négy művész keltette fel leginkább a zsűri figyelmét.
– Ők nem a megszokott értelemben vett művészek, és ebben az értelemben rendkívül izgalmasak a munkáik. Az anyaghasználat és az alkalmazott techikák terén is kombinálják a hagyományosat az újszerűvel. Meglepő, amikor belépve egy galériába a falra vannak festve a képek, vagy amikor megmozdul egy mű, és a korábbi évekhez képest több a videó is – mondta Estelle Lovatt, kritikus.
A Glasgow-ból származó Duncan Campbell archív képeket, fotográfiákat, interjúkat, animációkat csúsztat egybe, és alakítja fimmé.
A valós és a fikció együttesével igyekszik figyelemfelkeltőt létrehozni.
Ez a részben víz alatti video James Richards munkája. A Rózsabimbó saját készítésű anyagokat és erotikus felvételeket is tartalmaz, amiket művészeti albumokból keresett ki az alkotó egy tokioi könyvtárban.
A gyors tempóban kimondott szavak és egyéb audiófelvételek fontos szerepet kapnak Tris Vona-Michell többrétegű történeteiben. A vizuális kíséretet vetített képek adják, amik ráerősítenek a tiszavirág életű effektekre.
A Turner Prize 2014-es nyertesét december elsején hirdetik ki, a tárlat 2015 januárjáig látható.